A rizottóban azt szeretem, hogy remekül felhasználhatók benne a maradék zöldségek. Maradt egy marék borsó? Pár szál spárga? Akkor rizottó lesz vacsorára, legalábbis nálunk ez így működik. Alaplé szinte mindig van a fagyasztóban, de ha mégis épp kifogytunk belőle, további szedett-vedett zöldségekből, amik épp akadnak otthon (hagyma, fokhagyma, répa, karalábé, petrezselyem, zeller stb.) és zöldfűszerekből fél óra alatt főzhetünk egy nagy adagot.

Ebben a receptben pedig egy kis újítást szeretnék dokumentálni. A rizottó elkészítési idejét lerövidítettem azzal, hogy kicsit előfőztem a rizst. Eddig sem vett el fél óránál többet az egész a hagymapucolástól a tálalásig, de ha ügyesek vagyunk, és egyszerre több feladatot is elvégzünk, az alábbi módszerrel ez az idő még rövidebb lehet.

Nem hagyhatjuk csak úgy poszt nélkül elsuhanni a fejünk felett a spárgaszezont. Az utóbbi napokban teljesen a bűvkörébe kerültünk, az aktuális kedvenc zöldségünkké nőtte ki magát, amit szinte naponta fogyasztunk valamilyen formában. Az elkészítésénél egyetlen szabályt tartunk csak be minden alkalommal, mégpedig, hogy semmiképp sem hagyjuk puhára főni, egyszerűen úgy finom, ha a zsengesége még a tányéron is érezhető marad. Az pedig külön öröm, hogy egyre több helyen találkozhatunk hazai biospárgával, innentől már csak rajtunk, vásárlókon múlik, hogy támogatjuk-e az ügyet, és hogy a következő évben is ilyen könnyen beszerezhető lesz-e a biospárga. Az alábbi receptet Tom Kitchin inspirálta.